Bár a visszatekintő és előretekintő mutató kifejezések nem újak, fontos, hogy pontosan megértsük őket, hiszen csak így tudunk egy sikeres teljesítménymenedzsment rendszert kialakítani. Sok agilis coach azt tapasztalja, hogy a szervezeten belül a felsővezetők sem tudják pontosan a két mutató közötti különbséget. A cikkben megmutatjuk, hogy mi is a különbség ezek között.
Egy egyszerű módja annak, hogy megkülönböztessük az előretekintő és a visszatekintő mutatókat, ha úgy gondolunk a vállalkozásunkra, mint egy autóra. Amikor a szélvédőn kinézünk, azt nézzük, hogy mi van előttünk – ezek az előretekintő (leading) mutatók. Ezzel szemben, ha visszanézünk az éppen megtett útra, ahogyan a visszapillantó tükörben is tesszük, akkor az a visszatekintő (lagging) mutatókat szemlélteti jól.
Általában az előretekinő mutatók meghatározása nagyobb kihívást jelent. Az üzleti életben például a fogyasztói bizalom vagy a vásárlói elégedettség lehet egy ilyen indikátor. Ha nagyobb az ügyfelek elégedettsége, az segíthet a jövőbeli bevételek előrejelzésében. Az elégedett ügyfelek általában visszatérő ügyfelekké válnak, és nagyobb valószínűséggel ajánlanak embereket a vállalkozásunkhoz.
Az előretekintő indikátorok egy kicsit olyanok, mint egy kristálygömb – olyan mérőszámok, amelyek segíthetnek megjósolni a jövőt. Az előretekintő kifejezés a közgazdaságtanból származik, ahol olyan mérhető tényezőként határozzák meg, amelyek még azelőtt változnak, hogy a gazdaság egy új trendre állna rá. Bár ezek a mutatók azt sugallják, hogy a feltételek kedvezőek egy adott kimenetelhez, garanciát nem jelentenek.
Az üzleti életben használt egyéb előretekintő mutatók közé tartozik az új termékcsalád bevezetése, az új piac növekedése és a márka elismertségének a növekedése. Ezekben az a közös, hogy már abban az adott pillanatban nyomon lehet követni, hogy lássuk, a jövőben elérik-e a kitűzött célokat. Ha az előretekintő mutatók nem úgy vannak összehangolva, ahogyan azt szeretnénk, vagyis alapvetően nem vagyunk jó úton a céljaink eléréséhez, akkor még mindig tudunk kiigazításokat tenni a stratégián.
A vállalatoknak gyakran nagyobb gondot okoz az előretekintő mutatók meghatározása, mint a visszatekintő mutatóké. Bár ezek is fontos részét képezik a teljesítményfigyelő rendszernek, a legnagyobb nehézség bennük, hogy nem tudjuk pontosan meghatározni őket és azt, hogy mi fog történni a jövőben. Éppen ezért egy kiegyensúlyozott teljesítményfigyelő rendszernek tartalmaznia kell visszatekintő mutatókat is.
A visszatekintő mutatók gyakran megegyeznek a vállalati célok és célkitűzések mérőszámaival. Ezek gyakran iparágtól függetlenül nagyon hasonlóak. Megmondják, hogy miként alakultak a bevételi és a nyereségszámok, illetve, hogy az adott időszakban sikerült-e elérni a kitűzött célokat. A visszatekintő mérőszámok általában könnyen azonosíthatók és mérhetők.
A visszatekintő mutatók fontos elemei a teljesítménymenedzsment keretrendszerének, mert ezek képviselik a “tagadhatatlan igazságot”. Az előretekintő mutatókkal ellentétben, ha egyszer már felülvizsgáltuk a visszatekintő mutatókat, akkor nem tehetünk semmit, azért, hogy megváltoztassuk őket.
Egyes esetekben a vállalatok túlságosan is a visszatekintő mutatókra összpontosítanak, így fontos lehetőségeket szalaszthatnak el, hogy az előretekintő mutatókat megváltoztathassák. Mivel a visszatekintő mutatók arra ösztönöznek, hogy inkább a történtek számszerű mérésére, mintsem az eredményekre összpontosítsunk, egyes szervezetek túlságosan a végeredményre összpontosítanak anélkül, hogy odafigyelnének arra, hogy milyen károkat okozhatnak útközben a szervezetnek.
Az előretekintő és a visszatekintő mutatók kombinációja segít a csapatnak jobban megérteni a teljesítményt, és – ami nagyon fontos – megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jövőben javítani lehet azt.
Az előretekintő és a visszatekintő mutatók közötti megfelelő egyensúly megtalálásához elengedhetetlen egy jól összeállított teljesítménymenedzsment keretrendszer, hiszen ez segít megfogalmazni a szervezet stratégiai céljait, amivel meghatározhatjuk a mutatókat is. Ezek lehetnek pénzügyi célok, például, hogy mennyi nyereséget akarunk elérni, de vonatkozhat az ügyfelek számára is. De lehetnek akár olyan kvalitatív mutatók is, mint az ügyfélelégedettség vagy a belső folyamatok. Az alkalmazottakra vonatkozóan is kell, hogy legyenek mutatók, például, hogy a megfelelő embereket felvétele a célból, hogy a jövőben minőségi terméket lehessen létrehozni.
Vezetőként az egyik legfontosabb feladatunk a szervezet teljesítményének irányítása egy megfelelő keretrendszer segítségével. Ha van egy jó keretrendszer, amely felvázolja a szervezet különböző részeire vonatkozó célokat (tehát az eredményeket, valamint a teljesítményt ösztönző és lehetővé tevő tényezőket), majd ezeket mérjük, akkor egyensúlyt teremthetünk a visszatekintő és az előretekintő mutatók között, ami aztán segít a szervezet teljesítményének irányításában.