A Zara több mint 2000 üzletből álló szervezete évente 18 milliárd eurót termel. Céljuk, hogy gyors és ésszerű dizájnt valósítsanak meg a világban, amihez nélkülözhetetlen, hogy az ügyfeleiket helyezzék a központba. Ez az esettanulmány azt mutatja be, hogy hogyan lett a Zara a gyors-divat vitathatatlan királya. Azt, hogy hogyan valósult meg az agilitás a divatban.
A gyors-divat eltér a tervezők által vezetett divatszezonok hagyományos normáitól. Ebben az esetben a tervezők a kreációikat folyamatosan a vásárlói igényekhez igazítják. Az Inditex, a Zara anyacége szembe megy a hagyományos divatipari üzleti modellekkel. Annak érdekében, hogy megfizethető áron gyorsan reagálhasson a vásárlók igényeire.
Amancio Ortega, az Inditex alapítóját gyakran említik a Gyors-divat modell megalkotójaként és úttörőjeként. Ennek a modellnek az eredménye a minőségi dizájn és a piaci igényekre történő gyors, kreatív reagálás. A fast fashion cégek inkább vertikális integrációs tervezést valósítanak meg. Valamint „just-in-time gyártást”, és gyors kommunikációt az ügyfelek és a tervezők között. Az Inditex célja a vevői igények kielégítése az idő csökkentésével. A fast fashion modell a gyorsaságon, a változáson, rugalmasságon és reagálókészségen alapszik, tehát egy agilis ellátási láncon.
A Zara tervei nem függenek a dizájnmesterektől. Ehelyett a tervezői gondosan figyelik a kifutótrendeket, és igyekeznek megvalósítani azt a tömegpiacon. A koncepciótól az értékesítésig két hét alatt el tudnak jutni. Ezzel a gyorsasággal éves szinten 11000 új terméket tudnak piacra dobni, míg ez a szám a konkurenseknél 2-4000. A több mint 300 divattervező a divatbemutatókon és az utcákon inspirálódik, valamint a boltok eladásai alapján tervezik meg a kollekciókat. Az üzletek hetente kétszer küldenek a központba rendeléseket, amik 2-3 nap múlva megérkeznek vállfákon, címkézve, eladásra készen. Ugyanilyen gyakorisággal küldenek információkat az eladásaikról is, ami a Zara tervezőinek nyújtanak információt, az értékesített termékekről, a színekről és méretekről.
A divatcégek közül sokan a gyártást kiszervezik, viszont ez sok időt vesz igénybe. A gyorsítás érdekében az Inditex a vertikális integrációs modell alapján működik, aminek köszönhetően világszerte saját nagykereskedelmi üzletein keresztül üzemel. A cég az árut saját egységeiben gyártja, és a tervezést is házon belül végzik. A vertikális integrációnak népszerű példája a McDonald's, Apple, Alibaba, de a Luxottica, a Ray-Ban és Oakley gyártója is.
Ennek a gyorsaságnak köszönhetően a kiállított áruk háromnegyedét három-négy hetente cserélik, ami megfelel a látogatások közötti átlagos időnek. A becslések szerint az átlagos Zara-vásárlók évente 17 alkalommal keresik fel a láncot. Szemben az évi három-négy alkalommal a konkurens láncok és vásárlók esetében.
Inditex árbevételének 0,3%-t költi hirdetésekre, ami az iparági átlag esetében 3-4% között van. A Zara soha nem mutatja meg ruháit költséges divatbemutatókon. Először közvetlenül a boltokban mutatja be a terveit. Ez exkluzivitást biztosít, és megakadályozza a design túlexponálását. Az ügyfelek úgy érzik, ha vásárolnak egy inget a Zarában, öt másik embernek nem lesz ilyen inge. A fiatal, divattudatos fogyasztók, akiknek az ízlése gyorsan és kiszámíthatatlanul változik, állandóan szomjaznak az új ruhák után. A Zara ügyesnek bizonyult ennek csillapításában.
Az IT költségek tekintetében is jóval az átlag alatt van. Egész pontosan a negyedét költi az átlagnak, az árbevételének mindössze 0,5%-t. Az Inditexnél az alkalmazásokat 50 fős IT-stáb írja és tartja karban. Nincs formális folyamatuk az informatikai kezdeményezések meghatározására és rangsorolására. Akkor hívnak össze egy irányítóbizottságot, ha új alkalmazásokra és infrastruktúrára van szükség a vállalat növekedése során.
A Zara sok mindenre egy tökéletes esettanulmány. Tökéletes példa arra is, hogy megértsük, hogyan fejlődik egy hagyományos márka az idő múlásával, hogy releváns maradjon. A Zara nem csak egy gyors-divat márka, tulajdonképpen a fast fashion igazi királya. Hogy mennyire fenntartható ez a működési modell? A cikk forrásául használt angol nyelvű leírás és cikk ezt is részletezi.
Szerző: Danka Zsuzsa