A kultúraváltás összetett lehet. Egyértelmű elszámoltathatóság nélkül a kultúraépítési erőfeszítések könnyen elsikkadhatnak - különösen akkor, ha a kultúra a HR-hez van kiszervezve, és nem az üzleti vezetőkhöz.
Edgar Schein, a szervezeti kultúra legjelentősebb szakértője fejezi ki talán a legjobban a vezetők számára fellépő kihívást: "Az egyetlen igazán fontos dolog, amit a vezetők tesznek, az a kultúra megteremtése és kezelése. Ha nem irányítod a kultúrát, akkor az irányít téged, és lehet, hogy nem is vagy tudatában annak, hogy ez milyen mértékben történik".
A kultúraváltás kapcsán már korábban is írtunk egy cikket, de most szeretnénk bemutatni további lépéseket és intézkedéseket, amelyek segítségével a vezetők életre kelthetik és maximalizálhatják a szervezetük kultúrájának értékét.
A vezetők gyakran több időt töltenek a célnyilatkozatok és alapértékek megfogalmazásával és újrafogalmazásával, mint azzal, hogy a szervezetet ezen alapvető értékek felé irányítsák. Egy friss kutatás szerint míg a vezetőknek csak 43%-a ért egyet határozottan azzal, hogy úgy érzi, kötődik a szervezet kultúrájához - ez egy meglehetősen aggasztó statisztika, amely rávilágít egy olyan problémára, amellyel sok vállalatnak foglalkoznia kellene -, addig a nem vezető pozícióban dolgozó munkavállalók jóval kevesebben, 20%-uk érzi ugyanezt. Az is szerepel a kutatásban, hogy csak minden negyedik amerikai munkavállaló ért egyet határozottan azzal, hogy a szervezet értékeit alkalmazni tudja a mindennapi munkájában, és csak minden harmadik munkavállaló ért egyet határozottan azzal, hogy hisz a szervezet értékeiben. Ha az értékek célja a kultúra tisztázása, a vezetőknek először meg kell határozniuk, hogy mit jelentenek ezek az értékek.
Egyes kutatások azt mutatják, hogy a munkavállalók egymás közötti interakciói befolyásolják a szervezeti kultúráról alkotott véleményüket a munkavállalói élmény életciklusának minden egyes szakaszában. Ennek eredményeképpen a kulturális összehangolás során arra kell törekedni, hogy a kultúrát beágyazzuk e szakaszok mindegyikébe, a toborzástól a felvételig, majd az elköteleződésig.
A karizmatikus és erős kultúra élénk módon inspirálja és bevonja az alkalmazottakat. Ezekben a szervezetekben nincs szükség arra, hogy az alkalmazottakat rábeszéljük vagy kényszerítsük a kultúra elfogadására.
A kultúra elfogadásának ösztönzésekor az alkalmazottak körében többre van szükség, mint a szervezet célját vagy értékeit bemutató plakátokkal kirakni az irodák falait, pizza partikat tartani, bónuszt osztogatni, vagy kulturális költségvetést elkülöníteni. Sokkal inkább olyan intézkedésekre van szükség, amelyek összekapcsolják a kultúrát a szervezet küldetésével és márkájával, és amelyek a viselkedésbeli változások, folyamatok és rendszerek, sőt, még a szervezeten belüli hierarchia révén is életre keltik a kultúrát az alkalmazottak szívében és elméjében. Ha például egy csapat egy fontos cél elérését úgy ünnepli meg, hogy az a szervezet kultúráját erősíti, az valósággá teszi azt, és kapcsolatot teremt a csapat teljesítményével. Ez a fajta hozzáállás végtelenül értelmesebb, mint a vállalati szlogenek vagy közhelyek.
A Patagonia outdoor-kiskereskedő például a szeszélyes Let My People Go Surfing (Hadd szörfözzenek az embereim) címmel írt egy munkavállalói szabályzatot. Ez leírja, hogy a vállalat mennyire nagyra értékeli és támogatja a rugalmasság kultúráját - ami szintén összhangban van a Patagonia márkájával. A kézikönyv arra bátorítja az alkalmazottakat, hogy vegyenek ki szabadságot, hogy "elkapjanak egy jó kreatív hullámot, továbbtanuljanak, vagy időben hazaérjenek, hogy üdvözölhessék a gyerekeket, amikor leszállnak az iskolabuszról".
A szervezet kultúra iránti elkötelezettségének kifejezése azonban sokkal jelentősebb, mint a kreatív munkavállalói irányelvek kidolgozása. A Patagonia alapítója, Yvon Chouinard és családja nemrég átruházta tulajdonjogát egy jótékonysági alapítványra. Chouinard az alkalmazottaknak írt levelében megjegyezte, hogy a vállalat "céltudatosságra törekszik ahelyett, hogy a tőzsdére menne".
Bár a Patagonia kulturális vonásai (és különbségei) rendkívül meggyőzőek, nem elég ha csak egyszerűen le akarjuk másolni őket. A vezetőknek tudniuk kell, hogy a saját kultúrájuk kontextusában milyen vonások fognak működni, majd keményen kell dolgozniuk azon, hogy ezeket a munkavállalók szívében és elméjében rögzítsék. Valójában a kívánt kultúra elfogadásának ösztönzéséhez a vezetőknek meg kell találniuk a saját egyedi módjukat a változásról szóló narratíva közvetítésére, amely közös megértést teremt a múltról, a kultúra mai átalakításának okairól és egy meggyőző jövőképet fest.
Miért éri meg mégis a kultúraváltás? A kultúra átalakításának összehangolt megközelítése sok előnnyel járhat. A Gallup felmérése szerint azok az alkalmazottak, akik erősen kötődnek a szervezetük kultúrájához, 3,7-szer nagyobb valószínűséggel elkötelezettek, és 5,2-szer nagyobb valószínűséggel ajánlják szervezetüket nagyszerű munkahelyként. A munkavállalók kultúrához való kötődésének megerősítése valódi üzleti hatást is eredményez: a kutatások azt mutatják, hogy már 10%-os javulás a munkavállalók szervezetük küldetéséhez vagy céljához való kötődésében 8,1%-os csökkenést eredményez a fluktuációban és 4,4%-os növekedést a profitban.
A cikk alapját képező angol publikáció ezen a linken érhető el.