keresési feltétel:

Elveheti-e a munkánkat a mesterséges intelligencia?


A mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja a munkánkat csak tudnunk kell jól használni. Kiderül, hogy milyen lehetőségeink vannak.

A harmadik RI-tup alkalmával Szirtes Gábor, a WeSpeakAI Zrt. CTO-ja és Belayane Najoua, újságíró beszélgetett a mesterséges intelligencia kialakulásáról, a hatásairól, a legjobb és legrosszabb forgatókönyvről, illetve arról, hogy milyen pozíciókat és tevékenységeket válthat ki a jövőben, és mit kell tanulnunk, hogy ne kelljen félnünk tőle.

Mikor beszélhetünk mesterséges intelligenciáról?

“Az intelligencia már nagyon régóta foglalkoztatja az embereket nemcsak a természettudományokban, hanem a mindennapi életben is. Csakhogy a természetes intelligenciát nem tudjuk definiálni - csupán arra az érzésre alapozhatunk, hogy a hozzánk hasonló lényeket tartjuk intelligensnek. Például a majmot, ami az emberhez hasonlóan mozog, gondolkodik és létezik intelligensnek tartjuk, míg a gyűrűsférget, ami egyáltalán nem hasonlít hozzánk nem tartjuk intelligensnek, pedig ő a saját maga rendszerében rendkívül intelligensen működik. És, hogy mi a helyzet a mesterséges intelligenciával? Valójában, mi sem a nálunk alacsonyabb intelligenciával, sem a nálunk magasabb intelligenciával rendelkező rendszereket nem tudjuk felismerni, ezért arról nem beszélhetünk, hogy mi is az a mesterséges intelligencia, csupán arról, hogy mi mit nevezünk annak.” 

A mesterséges intelligencia, mint fogalom igazából egyidőben jelent meg a kiszámíthatóság tudományával. John McCarthy egy egyetemi projekt során 1956-ban használta először a mesterséges intelligencia kifejezést. Az évek során a neurális hálózatok, mesterséges intelligencia és gépi tanulás területein jelentős fejlődések történtek. Az 1997-es Deep Blue sakkmeccs és az 2018-as IBM "Project Debater" bemutató pedig kiemelkedő eredményeket hozott az AI fejlesztésében.

Miért lett hirtelen most a közélet egyik forrótémája a mesterséges intelligencia?

“A mesterséges intelligencia világában az elmúlt pár hónapban egy robbanásszerű változás következett be. Ez annak köszönhető, hogy a gépi tanulás világában megjelentek az úgynevezett generatív modellek, aminek az egyik hozadéka a ChatGPT, amivel már szinte mindenki találkozott, a másik pedig, aki a képi világgal foglalkozik többet, generatív képalkotási modellekkel találkozhatott. A nagy áttörést pedig az jelentette, hogy a mostani rendszerek a mindennapi életben is megfogható és hasznosítható eredményeket tudnak létrehozni. Gondolok itt egy marketing e-mailre például, amit eddig 20 perc volt megírni, most pedig 3 másodperc alatt kapunk egy jó vázat, ha a megfelelő utasításokat adjuk az AI-nak. Ami számomra is nagyon meglepő, az az exponenciális terjedése a mesterséges intelligenciának, hiszen lassan nem lesz olyan üzleti vagy akár hétköznapi terület, amit nem fog átitatni és befolyásolni.

Szerinted mik a legnagyobb lehetőségek az AI terén (legjobb forgatókönyv) és mik lehetnek a legnagyobb problémák (legrosszabb forgatókönyv)?

“Ezt nagyon nehéz megmondani, hiszen hasonlóan a klímaválságról folytatott beszélgetésekhez, ehhez sincsenek jelenleg jó analógiáink. Egyszerűen nem vagyunk jók abban, hogy olyan világokat képzeljünk el, amire eddig soha nem láttunk példát. Én csak azt remélem, hogy időben tudjuk korlátozni a mesterséges intelligencia hatását az életünkre és realizálni tudjuk a határait. Nagyon fontos, hogy jó metrikákat és elvárásokat támasszunk elé.” 

Az egyik legambivalensebb terület az AI területén az orvoslás. Ha a pozitív oldalát nézzük, akkor gondoljunk egy hagyományos háziorvosra, aki egy nap átlagosan 10 esetet vizsgál meg, ami éves szinten nagyjából 3000 esetet jelent, a teljes karrierje alatt pedig 90.000 ezer esetet. Ezzel szemben a gépi modellekbe több milliárd diagnózis bevihető, amik alapján azonosítani tudja a páciens tüneteit és betegségét. Kinek hinnénk jobban? Az orvosnak, aki 90.000 esetet látott, vagy az AI-nak, ami több milliárd esetre alapozza a diagnózist?

Ha a negatív oldalára gondolunk, akkor pedig érdemes megemlíteni a pacemakerek legújabb generációját, amiket mélyagyi stimulátoroknak nevezünk és az agyba ültetik be őket. A legújabb generáció pedig arra képes, hogy nagyon gyorsan érzékelje a megváltozott tüneteket és elküldje egy befogadóegységnek, ahol az orvos is láthatja, hogy éppen hogy van az akár több ezer kilométerre levő beteg. Annak ellenére, hogy a fejlesztés jó célt szolgált, egyre több olyan eset történik, hogy hackerek feltörik az agyi pacemakereket, így akár bármilyen távolságból tudják irányítani azt, így akár le is tudják állítani az adott ember szívét. 

Szerinted milyen pozíciókat segíthet majd a legjobban és melyiknek kell a legjobban “félnie”?

“Itt először érdemes azt átgondolni, hogy mi is számít kreatív és értelmiségi munkának. A társadalmunkban a legtöbb ember jelenleg digitális favágó - ülünk a laptopunk előtt és mindennap ugyanazt a repetitív munkát csináljuk. Az AI megjelenésével pedig az a kérdés, hogy a munkánk melyik része nem annyira favágás, hogy hol tudunk megőrizni valamit a kreatív énünkből? Én személy szerint azt látom, hogy ez a kör egyre jobban beszűkül, de ha meg tudjuk őrizni a szakmánk kreatív oldalát, akkor a mesterséges intelligencia térnyerését nem ellenségként, hanem segítségként tudjuk felfogni. A másik fontos szempont az empátia. Továbbra is azt gondolom, hogy azokat a szakmákat, amik az empátiára épülnek, nem fogja tudni kiváltani az AI.”

Mit tanuljon az, aki nem szeretne félni attól, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja a munkáját?

“Ahányféleképpen gondolkozunk, annyiféleképpen állhatunk a mesterséges intelligenciához is. Van aki teljesen tartózkodik a mesterséges intelligencia használatától és van, aki abban találja meg a boldogságát, hogy elmerül benne. Én azt javaslom, hogy higgyünk a természetes intelligenciánkban, ugyanakkor legyünk nyitottak a gépi tanulásra is, ha kell, akkor próbáljuk meg az attitűdünket ehhez igazítani, mert ha úgy fogjuk fel, mint egy lehetőséget a fejlődésre, akkor talán nem lesz olyan ijesztő ez az egész.” 


Megosztás


Tetszett? Akkor ezeket is nézd meg!


Konfliktusmegoldás háromszögek segítségével
A cikkben a konfliktusmegoldás két innovatív eszközét mutatjuk be: a dráma-, és a felhatalmazás háromszögét.

A kultúraváltás elfogadása és ösztönzése
Kultúraváltás sikeres vezetése: hogyan hajtsd végre és teremtsd meg az elfogadást és az összhangot? A helyes vezetői lépések megismerése.

A tönkrement kultúra ellenszere
Cikkünk mélyrehatóan feltárja a kultúra váltás rejtelmeit és bemutatunk egy elengedhetetlen lépést, amely segít a változásban.


Kapcsolat


Következő lépések
Írj egy üzenetet nekünk
Mi felvesszük veled a kapcsolatot 48 órán belül